Nem kedvelem Wil Wheaton-t. Ennek tök egyszerű oka van. Nem értem, mit keres egy tizenéves srác az Entrerprise hídján. Picard is sokszor elküldi, hogy semmi keresnivalója nincs ott. Egész részek szólnak a srác dolgairól, teljesen feleslegesen, és kifejezetten örültem, mikor otthagyta a hajót.
De el kell ismernem, hogy Wil Wheaton elég sokat tett a geek kultúra megismertetéséért és elfogadtatásáért.
A Wheaton's Law, azaz Wheaton törvénye csak annyit mond, hogy "Don't be a dick!", Ne legyél fasz!
Ez elvileg alapvető kellene, hogy legyen, de néha azért muszáj emlegetni.
Már én is sokszor leírtam, de a szerepjáték - akár asztali akár élő - egy szociális elfoglaltság. Olyanokkal teszed, akiket kedvelsz, akik a barátaid, akikkel szívesen töltöd az idődet. (Amennyiben nem így van, akkor rossz helyen vagy, és keress egy másik társaságot.) Pontosan annyi, és olyan élményt kapsz tőle, amennyit és amilyet te belefektetsz. Ha komolyan veszed, akkor egy komoly játékot élvezhetsz, de ha nem, akkor is lehet jó élmény, csak sokkal könnyedebb. Ebben is az a fontos, hogy az egész társaság ugyanúgy gondolkodjon. Egy játékot, amit mindenki nagyon komolyan vesz, tönkreteheti akár egy valaki is, aki folyton poénkodik, vagy megtöri a hangulatot.
Mivel többen játszanak, ezért könnyen alakulhat ki olyan helyzet, ahol versengeni kell a többi karakterrel. Ezt is lehet úgy tenni, hogy a végén a vesztes ne érezze magát sárba tiporva. A karakterét kell legyőznöd, nem a játékost.
Persze ez főképp az online játékok játékos közössége miatt alakult ki, ahol rendszeresen meg lehet hallgatni, hogy tizenévesek milyen rendszeresen és módokon közösültek a többiek édesanyjával. Azonban ez könnyedén ráhúzható minden játékra, ahol más emberekkel közösen lehet játszani.
Szóval spóroljátok meg mindenki másnak a stresszt és a rászánt időt, és Ne legyetek faszok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése