Játékszervezés mint hatalom

Véleményem szerint egy önszerveződő LARP sok-sok hasznos tulajdonsággal rendelkezik, melyek nagy része azt eredményezi, hogy a túlterhelt mesélőgárda koncentrálhat fontosabb dolgokra, mint az események folytonos szervezése. Ez főképp akkor működik, ha a játékban fontos szempont a karakterek közötti interakció, és a közösség, ami ez által kialakulhat.

Persze nem egyszerű lépés rávenni a játékosokat, hogy szervezzék meg maguknak a játékot, és tekintve, hogy sokuk nem ér rá ezzel foglalkozni, csak kevés fanatikus fog erre vetemedni, viszont ők ezt alaposan ki tudják használni a céljaik elérése érdekében, már ha tudják, hogy mik a céljaik, és milyen eszközöket használhatnak fel ezek megvalósításához. Nem fogok semmi eget rengetően új dolgot leírni, csupán igyekszem összefoglalni a gondolatimat, hátha sikerül pár ötlettel gazdagítanom az olvasókat.

Természetesen mindez nem fog működni, ha abból indulunk ki, hogy a játékos nem akar semmi mást tenni a játékélményéért, mint hogy a foteljében hátradől, és tátott szájjal várja, hogy azt letuszkoljuk a torkán. Ez a hozzáállás csupán ezt a viselkedésmintát erősíti.

A megvetett rendszer: Mind's Eye Theatre

Saját műfaján belül egyeduralkodóak a vampire LARP-ok. Ennek oka, hogy nem igazán jelmez igényes, és a szerepjátékosnak mindig is vonzóak a társadalmon kívül élő, de annak részét képező különleges képességekkel rendelkező lények. Ezt természetesen anno a White Wolf is észrevette, és megpróbálta meglovagolni a hullámot, hogy ebből is némi pénzt facsarjon ki, és kiadta a Mind’ Eye Theatre sorozatot. 

Ezekben a könyvekben sorra veszik a World of Darkness fajait, és mindegyikre készítettek élő szerepjátékos rendszert, melyet az asztali játékaikra alapoztak. Azonban a kérdés felmerül, hogy miért nem fogadták el ezt Magyarországon a játékosok? Tény, hogy nem volt magyar nyelvű megjelenés, ami nem hiszem, hogy régebben nagyobb hátráltató tényező lett volna. Azt viszont lehet tudni, hogy az USA-ban elég elterjedt, még talán Európában is, de erről nem tudok biztosat. Mindenesetre a magyarok nem kértek belőle.

Lady Blackbird

A Lady Blackbird egy ingyenesen letölthető, mindösszesen 16 oldalas szerepjáték. Arra készült, hogy felkészülés nélkül, egy 2-3 alkalmas kalandot végigjátszatok. Ennek megfelelően a szabályrendszere rendkívül egyszerű, a karaktereket előre elkészítették nekünk, a játékosnak csak bele kell bújnia a szerepbe, hogy aztán egyből a bonyodalmak sűrűjében találják magukat.

Álomjáték 8. rész

Metagaming

Olyan tudás használata a játékban, melyet azon kívül szerzett a játékos. Azaz csak a játékos és nem a karakter rendelkezik vele. Csalásnak tekinthető, valamint a játék és a valóság összemosásának egy újabb formája. A tudás bármi lehet, amit nem a játék során szerzel meg. Tudás az adott fajról, népcsoportról, kaland elem, szörny statisztika, stb. Jó példa erre, mikor olyan dolgokat viszel véghez a játékban, melyekről tudod, hogy hatással lesz a játékosra, és ezt próbálod kihasználni a karakter ellen. (Teszem ezt ha valaki homofób, akkor erre hatsz. (Ez a példa mondjuk kifejezetten vicces tud lenni.))

Azonban a játék nem kevéssé megsínyli, ha olyan tudást használnak a játékosok, amiket nem a történet során szereztek meg. Sokat veszít értékéből a nyomozás, a kockázatvállalás. Ha azzal a felkiáltással nézel szembe egy megpróbáltatással, hogy a mesélő úgy sem fog megölni, vagy nem így fog megölni, akkor nem éled bele magad kellőképp a helyzet komolyságába. Ha ezt hangosan ki is jelented, akkor gyorsan kellemetlen meglepetésben lehet részed. 

Easter egg: "All your base are belong to us"

Álomjáték 7. rész                                                                                                             Álomjáték 9. rész