Szubjektív elmélkedések, történetek a magyar szerepjátszás világából. Egy mesélő szemszögéből mindenkinek aki érdeklődik ez iránt.

2016. január 24., vasárnap

A megvetett rendszer: Mind's Eye Theatre



Saját műfaján belül egyeduralkodóak a vampire LARP-ok. Ennek oka, hogy nem igazán jelmez igényes, és a szerepjátékosnak mindig is vonzóak a társadalmon kívül élő, de annak részét képező különleges képességekkel rendelkező lények. Ezt természetesen anno a White Wolf is észrevette, és megpróbálta meglovagolni a hullámot, hogy ebből is némi pénzt facsarjon ki, és kiadta a Mind’ Eye Theatre sorozatot. 


Ezekben a könyvekben sorra veszik a World of Darkness fajait, és mindegyikre készítettek élő szerepjátékos rendszert, melyet az asztali játékaikra alapoztak. Azonban a kérdés felmerül, hogy miért nem fogadták el ezt Magyarországon a játékosok? Tény, hogy nem volt magyar nyelvű megjelenés, ami nem hiszem, hogy régebben nagyobb hátráltató tényező lett volna. Azt viszont lehet tudni, hogy az USA-ban elég elterjedt, még talán Európában is, de erről nem tudok biztosat. Mindenesetre a magyarok nem kértek belőle.


Már korábban írtam arról, hogy milyen problémák vannak a mai élő szerepjátékokkal. Mindenki saját rendszert alkot, keveset tesztel, és sokszor ráerőltetik a játékosaikra ezt. Viszont ebben az esetben mindenkinek rendelkezésére áll egy tesztelt, hivatalos rendszer. Persze ehhez rá kellett volna venni a kelletlen játékosokat, hogy tanuljanak meg valami újat, és tegyenek valamit a játékukért cserébe. Sajnos ezzel olyan problémák vannak, melyeket nem tudom, hogyan lehetne kiküszöbölni.

Akkor lássuk, mit is kínál a Laws of the night számunkra, mi az, amit megfontolás nélkül elvetettünk. Sok helyen az asztali játékkal szembeállítva írok a részletekről, feltételezve, hogy azt ismeritek. Éppen azért nem áll szándékomban magáról az alapjátékról írni, de ha kérdés akad azzal kapcsolatban, szívesen segítek.

A karakterek itt is Tulajdonságokból, képzettségekből, hátterekből, diszciplínákból, emberség/ösvény értékekből, erényekből, előnyökből és hátrányokból állnak. Sok helyütt azonban a pontok helyett jelzők vannak. Például fizikai tulajdonságokból ügyesség alapú tulajdonságok a kecses, gyors, vagy megjelenés alapú tulajdonságok a gyönyörű, vonzó, csábító.

Persze ez így elsőre zavarosnak tűnhet, de mindegyik felsorolt tulajdonsághoz van egy pár soros magyarázat, hogy mire használható. Valamint ezeket többször is fel lehet venni, ha valamire különösen koncentrálni akarsz a karakteralkotásnál.

Minden egyes képzettséget lényegében fel lehet venni, de itt sem pontoz a rendszer, hanem többször is fel lehet venni azt, amiben nagyobb tudás kíván elérni a karakter. Így is azonban csak 5-ös skálán mozog, ám az alapjátékkal ellentétben itt már az első szint olyan tudást szimbolizál, amiből már meg lehet éni, tehát az asztali kettes szintjének felel meg.

A háttereket sem pontozzuk, hanem többször vesszük fel. Ezek lényegében ugyanazok, mint amiket megszokhattunk. Kivételt képez a befolyás, melyet itt fel kell osztani különböző szektorokra(templom, utca, alvilág, felső tízezer, politika, stb.). Mindegyiket természetesen szépen részletezik, így nehéz megkavarodni bennük.



A diszciplínákat meglehetősen átdolgozták. Három szintjük van, alap, közép, és felső szint. Az első kettőben kettő képesség van, míg a felső szinten csak egy. Ettől függetlenül csak a megadott sorrendben lehet őket fejleszteni. Ha meg akarod tanulni a Transzt, akkor kénytelen vagy elsajátítani a Rémületes pillantást és az Áhitatot is előbb. Legnagyobb változás a fizikai diszciplínákat érte. Ezek már nem ugyanazt a képességet adják minden szinten, csak nagyobb mértékben, hanem ezekhez is van öt különböző képesség, melyek egyre erősödnek. A szívósság esetében van olyan, amelyik plusz egészségszintet ad, vagy kritikus sebzést alakít át halálossá. Távolról nézve ugyanazt a célt szolgálják, csak nem olyan bután, mint az asztaliban. Azonban, hogy hatékonyabban szolgálják-e ugyanezt a célt, az már kevésbé biztos.

Az ösvényeket itt egy sűrített, öt fokozatú skála jellemzi. Az ösvények természetesen ugyanazt a morális tartalmat hordozzák, mint amiket már megszoktunk. Az, hogy csak egy ötös skáláról beszélünk, kissé gyorsabbá teszi véleményem szerint a lefelé tartó spirált. Főképp, hogy elrontott lelkiismeret vagy meggyőződés próbánál automatikus az ösvény csökkenése.

Az erények, az előnyök és a hátrányok ugyanúgy működnek. Az erények szintén ötös skálán mozognak, az utóbbiaknak meg mindkét rendszerben hasonlóak a megfelelőik.

A próbákat alapvetően máshogy építették fel. Kockadobások helyett kő-papír-olló van. Azonban döntetlen esetén már csak összehasonlítják a releváns jellemzőik számát. Ha a játékos akar mondhat kisebb számot, de nagyobbat nem, ezzel elrejtve, hogy pontosan milyen tartalékokkal is rendelkezik.

A másodlagos tét, a próba elvesztésén kívül, hogy kockára kell tenni a próba előtt egy vagy több jellemzőt. A vesztes ezeket a próba után elveszti, és a játékalkalom során nem használhatja többet. Ennek magyarázata, hogy kimerítette magát, veszített a magabiztosságából, és ezért nem tud a későbbiekben támaszkodni rá. A verekedésnél, ha valaki elég biztos magában simán tehet fel egynél több jellemzőt is tétnek, amit a másik félnek is meg kell tennie, hogy ezzel hamarabb őrölje fel a másik tartalékait.

Statikus próbák esetén, melyeket nem másik játékos ellen, hanem valamilyen tárgy, tényező ellen tesznek a játékosok, a mesélő meghatározhatja, hogy mennyi jellemzőt kell kockára tennie a játékosnak ahhoz, hogy egyáltalán próbára tehesse karaktere képességeit.

Természetesen csak a témába vágó jellemzőket lehet használni egy próba során. A fürge ugyan alkalmas arra, hogy kitérjen támadások elöl, de arra már nem, hogy megemeljen egy sziklát.

Az alap kő-papír-ollót még módosíthatják a diszciplínák, sőt még extra jeleket is adhatnak, melyek nagy előnyt jelenthetnek egy átlagos próbán.

Összességében a játék meglehetősen más, mint amit „ígér” magáról. Felcímkézi magát, mint Vampire LARP rendszer, aztán meglehetősen más mechanizmusokkal él. Tán ez a legnagyobb hibája, és e miatt tűnik sokszor furcsának, idegennek, hiszen nem pontosan ugyanazt kínálja, mint amit várnánk tőle. Azonban azt be kell lássuk, hogy élő játékra nem alkalmas az asztali rendszer, és a ma használatban lévő rendszerek is nagyon mások, mint az asztali. Másik nagy hibája talán, hogy nem adja meg a lehetőséget, hogy kijavítsuk az általunk az előző játékokban tapasztalt hibákat.

Őszintén remélem, hogy ezzel sikerült felkeltenem az érdeklődést a játék iránt, és nagyon szívesen vennék részt egy ezen alapuló játékon. (Bár ha egyesek tovább lelkesítenek ezzel kapcsolatban, még a végén megcsinálom.) Arra kíváncsi lennék, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak a rendszerrel kapcsolatban? 

ui.: Nem rég megjelent a V20-as sorozatra is a megfelelő élőszerepjátékos rendszer, de én a régit vettem szemügyre.


ui2.: A könyvben szörnyű képek vannak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése