Szubjektív elmélkedések, történetek a magyar szerepjátszás világából. Egy mesélő szemszögéből mindenkinek aki érdeklődik ez iránt.

2016. február 22., hétfő

Az elmebaj nem menő

Nos a következő írás eléggé Vampire: The Masquarade specifikus. Eddig egész jól tartózkodtam a kifejezetten adott játékról szóló írásoktól, de a téma ettől még ugyanúgy a fejemben van. Tény, hogy más játékokban is kapnak szerepet az elmebajok, azonban kevés másikban láttam ezt ennyire hangsúlyosnak.



Szóval az elmebaj nem menő!

Ez főképp a sok-sok malkáv, vagy hasonló becenevű  egyéneknek szól. Az elmebaj félelmetes. Aláássa azt a biztonságot, hogy a saját elmédben megbízhatsz, hogy a gondolataid a sajátok, nem csupán furcsa kémiai reakciók a neuronjaid között. Kontrollvesztés, melyet nem tudsz megakadályozni. 

Persze tudom, hogy legtöbbször ez csak egy vicc, egy belsős poén, azonban ne akarjatok hasonlítani erre a klánra. Az egy dolog, hogy ők a legfélelmetesebbek, a legkiszámíthatatlanabbak, azonban messze nem irigyelhetőek. Éppen ezért a legnehezebben kijátszhatóak. Én eddig tartózkodtam tőlük, mert nem gondolom, hogy elégedett lennék a saját játékommal.

Valószínűleg, Kedves Olvasóm, nem rendelkezel olyan elmezavarral, mely a klánra jellemző lehetne. (Példának okáért a könyvben sehol nincs leírva, milyen egy autista vámpír, vagy karakter.) Azért mert ezen betegségek nagy része nem olyan "menő", mint a pszichopata, vagy a mániákus depresszió. Tény azonban, hogy a szerepjátékosok között meglepően magas a pszichikai problémákkal küzdők száma, bár könnyen lehet, hogy a játék csupán segít nekik felismerni a gondjaikat. Az is tény, hogy az arra hajlamosaknál elősegítheti a skizofrénia kialakulását.

A játék tekintetében azonban az egyik legnehezebben megjeleníthető, és a legnagyobb akadályokat a játék elé gördítő hátrány ez. Komoly kutatást igényel, rengeteg energiát, ami nagyon igénybe veheti mind a játékost, mind a csapat többi részét, akik kénytelenek elviselni, vagy épp együtt működni egy kiszámíthatatlan, kontroll vesztett, vagy éppen csak végtelenül paranoid karakterrel.

Itt jön a másik probléma, hogy nem tudsz kiszámíthatatlan lenni, nem tudod igazán elveszteni a kontrollt játék közben. Legalábbis ha mégis, akkor valószínűleg nem hívnak többet játszani. A pszichológia megpróbálja rendszerként kezelni ezeket a betegségeket, hogy kezelni tudják őket. Azonban itt is látszik, milyen nehéz dolog is ez. Például a skizofréniának jó pár megjelenési formája van, azért illetik mégis egy névvel, mert egy tőről fakadnak, csak más és más a megjelenési formája ugyanannak a betegségnek.

Eddigi játékaim során még csak 2-3 igazán megható (úgy értem, hogy félelmetes) malkavitát láttam. Ami azt jelenti, hogy ezek a problémák áthidalhatóak. Azonban sokkal többet láttam, akik nevetségesek, vagy éppen csak fárasztóak voltak. Itt is, mint már oly sokszor leírtam, a legfontosabb a kutatás. Nézz utána annak, ami megtetszett, olvass róla. Nem kell doktorálni, de nem árt, ha a sztereotípiák mögé tudsz tekinteni.






A káosz lehet csábító, azonban vigyázzatok a banyával a mélyén.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése