Elcsépelt frázis, mégis rendszeresen előkerül. Alapvető lenne minden játékosnál, ezért csak azoknak szól, akiknek nem az.
A te dolgod, hogy ismerd a karaktered képességeit. Minden bizonnyal a mesélő is ismeri, és pontosan tudja, hogy hogyan tudnád te megoldani az aktuális problémát, amennyiben a maximumot kihoznád a képességeidből. Kötelessége ismertetni veled ezt? Hol van a határ az elmondom, mit tud a képességed és az elmondom, hogyan használd őket hatékonyan között?
Másrészt, ezzel a mesélőtől veszed el az agykapacitást, a többiektől, meg a játékra szánt időt. Mivel nem ismered a képességeidet, nem tudsz előre gondolkodni, nem tudod követni az eseményeket, nincs terved, hogyan fogod a részedet kivenni a harcból, hogyan támogatod a tolvajt, miközben a palotában ólálkodik. Mikor rád kerül a sor a körben, akkor fogod megkérdezni, hogy "Mit is csinál ez?"
Várod, hogy szerepjáték néven a mesélő letolja a torkodon a sült galambot.
Természetesen vannak, akik elfoglaltak, és nem tudnak hétről hétre frissen tartani, vagy épp megtanulni 4-5 oldalnyi leírást. Néha mindenkivel előfordul az ilyen. De ha rendszeresen, akkor érdemes elgondolkodni arról, hogy lehet, hogy életed éppen olyan szakaszát éled, amikor nem fér bele a szerepjáték.
Igen, tán kissé túl szigorú ez, nem is szoktam ennyire komolyan érvényesíteni ezt. Ettől még nem tölt el örömmel. Ezért is írom ezt. Ez olyasmi, amin egy nagyon kicsi elhatározással, hozzáállásbeli változtatással lehetne változtatni, nem igényel valójában sok időt, vagy energiát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése