Szubjektív elmélkedések, történetek a magyar szerepjátszás világából. Egy mesélő szemszögéből mindenkinek aki érdeklődik ez iránt.

2016. szeptember 6., kedd

Hunnia Szerep és társasjáték - Bemutató

Megmondom őszintén nehezen vettem rá magam, hogy megírjam ezt a bemutatót. Valójában nehezen vettem rá magam, hogy végig olvassam a könyvet. Én beugrottam a borító csapdájába, és megvettem fizikai formájában a könyvet.

Hunnia szerep és társasjáték. Az ember azt hinné, hogy szerepjáték is lesz, de azt nem kapunk. Az 5. kiegészítő füzethez ez az ajánló íródott:

"Ebben a füzetben kicsit részletesebben beszélünk a Hunniáról. Úgy tapasztaltam, hogy sokak számára elsőre nem igazán érthető a szerep - és társasjáték kategória. Sokan a klasszikus RPG játékokhoz próbálják hasonlítani ahol, van egy 300 oldalas világ leírás kasztok, fajok, képzettségek, stb. de ne tegyék, mert a Hunnia külön kategóriát képvisel. Soha nem lesz belőle RPG vagy hétköznapi társasjáték mivel nem ez volt a cél, hogy az legyen."

Pedig vannak 10 oldalas, tökéletesen játszható szerepjátékok is.

Tehát nem szerepjáték, nem társasjáték. Külön kategória. Még ez is van a borítón. A könyvet végigrágva a szerepjátékra lényegében annyi utalás történt, hogy itt ez a hangulat, találj ki hozzá világot, szabályrendszert, alakítsd a nem játékos karaktereket és a tőzsdét. Nem egyszerű, de nem lehetetlen, ha valakinek esetleg fanatikusan megtetszik a társas rész.

Ha már a társasnál tartunk. Ilyen berkekben (bár főleg csak a Gémklubban hallottam), minden játék leírható másik három kereszteződéseként. Ebben az esetben ez a Monopoly, Gazdálkodj okosan, és Ki nevet a végén kényszer gyereke. A legnagyobb gond azzal van, hogy kiegyensúlyozatlan a játék. Nem látom értelmét mi értelme van atombombán kívül mást is gyártani, mikor ilyen nagy védőértéke van.

A tördelés szörnyű. A 120 oldalból simán lehetett volna 80-at faragni. Nincs azzal gond, ha pár fejezet cím esetleg külön oldalon van, de itt zavaróan rossz, hogy egy csomó helyet egyszerűen üresen hagytak. Sírnak a fák. Feleslegesen felsorolja a világ országait, pici zászlókkal. Felsorolja a haszonnövényeket, melyek között szerepelnek olyanok, amikről nem is tudtam, hogy termeszthető az országban. (Persze ez nem nagy gond, éghajlatváltozás stb.) Felsorol egy csomó vallási szervezetet, feleslegesen sokat.

Sajnos tele van másolási hibával. Vannak fejezetek, amiknek a fele megismétlődik. Központozás rémes, felsorolások vessző nélkül, mondatok pont vagy más jel nélkül. A helyesírásról akkor fogok írni, ha az enyém tökéletes lesz, de az én írásaimat mindig átnézik mások, akik kijavítják azokat (és cserébe kapnak sört). 

Bajom még az összeesküvés elméletekkel van a leírásban. A könyv szerint a Hold sötét oldalát csak akkor térképezték fel, amikor kitelepültek oda emberek. Ír az ott lakó idegenekről, akik régóta befolyásolják az embereket. Persze vannak köztük gyíkemberek, szürkék, sárkányok, szíriusziak. De semmit nem ír a Hold sötét oldalán lévő náci bázisról, mely köztudomású, hogy horogkereszt alakú, és a Hitler klónok ott tervezik a következő világégést.

Valójában a problémám az, hogy nem tudom elképzelni, hogyan is folyik ebből egy játék. Mindenhol mindenféle számok vannak, miközben példaképpen mindig kerek és négyjegyű számok szerepelnek. Szerintem kifejezetten ritka eset a játékban, hogy egy sereg pont 5000 pontos. De az is igaz, hogy egy tank és egy harci kutya nem igazán összehasonlítható. Jobban nem is nagyon lehet belemenni a rendszer elemzésébe. A társasjáték hármasból össze lehet rakni, hogy milyen elemek vannak benne, ezeket mindenki ismeri.

Azonban a kiadó, úgy fest nagyon jó megoldás lehet arra, hogy elérhető áron adassunk ki szerepjáték könyveket. A kiszállítás piszok gyors volt, a papír és a könyv fizikailag jó minőségű. Arra jó példa, hogy lám ezt így is lehet. Ki lehet adatni saját könyveket, kis példányszámban, s csak annyit nyomtatnak, amennyire rendelés van. Remélem lesz olyan, aki előveszi otthon féltve őrzött "házi szerepjátékát" és némi átolvasás után hajlandó azt megosztani a közösséggel.

Nem meglepő módon csalódtam a könyvben. Megvettem, mert támogatni szeretnék minden magyar szerepjátékot, és azt hittem, hogy ezzel ezt teszem. Azonban attól tartok, hogy körültekintésem hiányában csupán a rossz példát erősítettem. Remélem ez lehet egy olyan apró lépés, mely elindít egy folyamatot, mely során minőségi és eredeti játékok jelenhetnek meg magyar nyelven, magyar alkotóktól. Sok, nagyon kreatív embert ismerek, akik már jó ideje próbálkoznak szerepjátékok megalkotásával, azonban a mai környezetben eléggé kicsi az esélye annak, hogy ki lehessen adni őket, pedig ez nagyszerű motiváció lenne a befejezésükhöz.

1 megjegyzés: