Az Anarch mozgalom a századfordulón

Nem rég megkértek, hogy írjak pár sort az Anarch mozgalom sorsáról a elmúlt években. Amit 2008-ig kifejtettek az Anarchs Unbound V20 kiegészítőben. Nem fordítás ez, inkább a lényeg kiemelve. Több, apróbb részletet kihagytam, mert nem olyan fontos a nagy képhez. Akit érdekel, kérdezzen nyugodtan ezekről, vagy olvassa el a könyvet. Ez a írás főleg azoknak szól, akiket ez érdekel, de nem tudnak kellően a közös nyelven ahhoz, hogy eredetiben olvassák.

1999: Seattle: Tömeges halandó tüntetés a World Trade Organization és hasonló globalizációs cégek ellen. Ezt kihasználta az anarch mozgalom, és megpróbálta megdönteni a helyi kamarillás Herceg uralmát. Végeredményben sikertelenül, de több kulcs vámpírt sikerült megölniük, és a Herceg végül elmenekült.

2001: A támadások során kiépült Department of Homeland Security-t hamar a befolyása alá vonta a Kamarilla, és felhasználta, hogy megfigyeltesse az ellenségeit. Sok anarch szövetségest, halandó tettestársat tartóztattak le valós, vagy mondva csinált indokkal, és igencsak megnehezítették a nem éppen legálisan pénzt teremtő anarch vámpírok életét.

Mivel az internet lényegében anarch területen született meg, ezért elég magától értetődő erőforrás az ott lakók számára. S bár a világ minden táján keresik az új Bill Gatest, hogy az Öregek malmára hajtsa ezt, minden új fejlesztés ugyanúgy Kaliforniában fog megszületni, már csak a kialakult infrastrúktra miatt.

Hamar feltűnt milyen érzékeny is a Kamarilla a kibeterrorizmusra, és bár majd mindenki tudott a SchreckNet-ről, a hozzáférés nehéz, és esetleges volt.

A kamarilla toleranciája és/vagy vaksága igazán 2004-ben tört meg, mikor három felhívás is érkezett sok-sok vámpírokhoz tartozó e-mail címre. Anarch Manifesto, Anarchs Unbound, New Manifesto for the Digital Age. Ezek mind filozófiai értekezések, lázadásra buzdító szövegek voltak, és hónapokra témát szolgáltattak a kevésbé felügyelt elíziumok sötét sarkaiba az ifjaknak. Négy szó vált kifejezetten jellegzetessé: "WHY DO YOU OBEY?". Ezt később a Red Question néven emlegették.

Ennek a hatására a Technológia ösvényét fejlesztő tremere kotária eltűnt Wasingtonból. Hónapokkal később nyilvánosságra hozták a módszert, a rituálét, amivel minden vértestvér csatlakozhatott az új kommunikációs közösségi oldalhoz , melyet létrehoztak: a Fangbook-hoz. Ez a Facebook alatt futott, és a rituáléval feltett posztok véletlenszerű internet mémeknek tűntek, amíg valaki nem Jelenéssel vizsgálta őket. A Fangbook volt az első, kifejezetten az internetet használó rituálé.

2004-ben debütált egy blog The Book of Don néven, ami Nód könyvét, és más gyehenna kultuszok hitét figurázta.  Első a Bloodspot rituálét használók közül, mely lehetővé tette egész oldalak maszkabál baráttá tételét. Halandók számára az oldal csak annyit mutatott, hogy „Nem található”. Ehhez már nem kell jelenés, a rituálé maga felismerte, hogy aki a monitor előtt ül az vértestvér-e vagy sem, és csak ők láthatták és használhatták az oldalakat, melyek így készültek el.

A Red question-t kézbesítő csoport nem csak kamarilla Öregeket célzott, hanem a szabbat számítógép használóit is ugratta online. Telítették az e-mail fiókjaikat zsíros pletykákkal nevezetes érsekekről.

2006-ban két Ítélethozó utasításba adta számos Hercegnek, hogy tegyenek a Red Question ellen. Így minden szimpatizáns sokkal rosszabb helyzetben találta magát. Sőt még pár szabbat érsek is kijelentette, hogy megbüntet minden vámpírt akinek köze van a Red Qiuestion-höz. London Tremere régense kivégeztetett három ifjút, amiért olyan Technomancia ösvényes rituálét gyakoroltak, amit a levelezésen keresztül tanultak meg. Nosferatuk hőzöngtek, amikor a Ventrue Ítélethozó követelte, hogy adják át nekik a SchreckNet minden kódját, jelszavát, hozzáférését, teljes irányítását „biztonsági okokból”.

Ezzel csak még több lendületet nyert a Red Question. „Mindegy, melyik szektához tartozol, a forradalmat már eladták és megvették.” A Kamarilla elnyomási kampányának csúcsán, a Red Question üzenetet küldött mindegyik Ítélethozónak, természetesen lenyomozhatatlan forrásból 2007. augusztus 8-án: „Észrevettük a válaszotokat a törekvésünkre szabadság, függetlenség, és szabad akarat elérésére a Káinita faj részére. Holnap megkapjátok a cáfolatunkat.” Másnap a BNP Paribas, egy prominens francia bank konszern értesített három fedezeti alapot, hogy nem engedélyezhetik a pénzfelvételt, „a complete evaporation of liquidity”-ra hivatkozva. (Ha le tudnám fordítani, megtenném.) Más bankok is hasonlóan jártak el, mely pánikot szült a befektetők között Európában és az USA-ban, és 2008-ra beindult a válság.

A kamarilla nyomozása egyértelműen kötötte ezt a Red Question-höz. A bankok többségét meghackelték, számos dolgozójukat mentális befolyásolás érte. A bizonyítékok alapján sok éves előkészületek történtek, és látszólag egyetlen gombnyomással indították el a folyamatot. Tény, hogy a világ kilábalt a válságból, de a Red Question megmutatta, hogy a gazdasági apokalipszist el tudják indítani bármikor. Félve a vagyonuk elvesztésétől a Ventruek sikeres küldetésnek nyilvánították a helyzetet, és hazamentek. Üzentek a befolyásosabb Hercegeknek, hogy a további ellenintézkedések feleslegesek és kontraproduktívak lennének. Persze minden Herceg ítélkezhet maga, de a Red Questiont egy lázadó kotériának nyílvánították, mely kellemetlen ugyan, de nem veszélyes a Kamarillára. A Schrecknet irányítását visszaadták a Nosferatu klánnak.